Rövid összefoglaló a március 7-i Kerekasztal- beszélgetésről:

A tervezettnél szűkebb körben ugyan, de jó hangulatban és konstruktívan telt a hétfői Kerekasztal-beszélgetés a Soltis Színház celldömölki sorsáról, jövőjéről.

A megjelentek között voltak Fehér László Celldömölk Város polgármestere, Pálné Horváth Mária, a Kemenesaljai Művelődési Központ és Könyvtár igazgatója, Dózsáné Balogh Viola, a celldömölki Berzsenyi Dániel Gimnázium igazgatója, Gulyásné Vass Veronika, magyar tanár, Rozmán László,  Vas Megye  Művelődési és Sporttitkárságának oktatási munkatársa, Pápai László, rendező, nyugalmazott egyetemi oktató, Kaszap Sára, népművelő, Horváth György népművelő, stúdiósaink, társulati tagjaink és támogató barátaink. A beszélgetést Solténszky Tibor moderálta.

A Kamaraszínházról:

A jelenleg használatunkban lévő volt városi mozi, jelenleg a Soltis Lajos Színház Kamaraszínházának épülete városi tulajdon, az önkormányzat 0 Ft bérleti díjért 3 hónapos felmondási határidővel bocsájtotta használatunkra. Az épület sorsa kilátástalan. A város rendezési tervei között szerepel már jó 20 éve az épület lebontása. Helyére parkolót, vagy vásárcsarnokot szeretnének építeni. Megfelelő befektető hiányában azonban ezek a tervek csúsznak, továbbá azért is, mert a város más közterek felújításának áll neki.

 Annyit sikerült elérni a kerekasztal-beszélgetésen, hogy amíg nem muszáj, nem kell költöznünk - lehet, hogy évekig. Az épülethez azonban továbbra sem nyúlhatunk hozzá, holott nagyon fontos felújítási munkákra lenne szükségünk (pl.: a ház hátsó fala, egy előzőleg barbár módon elbontott melléképület miatt lukas és ereszti ki a meleget). Természetesen a felújítás finanszírozását nem az önkormányzattól kértük volna. Lelkes önkénteseink, segítőink, barátaink támogatóktól tudtak volna gyűjteni annyi pénzt, amennyiből a Kamaraszínház teljes külső felújítását, szigetelését meg lehetett volna oldani!

A költözés:

A városvezetés felajánlotta, hogy a Kemenesaljai Művelődési Központ második emeletén kialakításra kerülő mozit, kamaratermet használhatja a Soltis Lajos Színház. Ez a terem jelenleg szerkezetkész. A végleges átadását júniusra tervezi a város. A terem maga egy kb. 100 fő befogadására alkalmas kamaraterem lesz, ahol a város mozit és konferenciatermet is szeretne működtetni. Semmiképpen sem látjuk megoldásnak ezt a jövőre, hiszen a jelenlegi épületünket az év 345! napján használjuk, stúdióinkat és próbáinkat sokszor már így is a művelődési házban, a városi iskolában, vagy az evangélikus közösségi házban vagyunk kénytelenek tartani, hiszen egy teremben nem lehet egyszerre két foglalkozás. Szerencsére a kapcsolatunk a művelődési házzal nagyon jó, így ők kérésünkre mindig  biztosítanak helyet számunkra.

 Probléma továbbá az óriási jelmez és kelléktárunk tárolása, hiszen a művelődési házban nincs elég hely, megfelelő terem ennek az elhelyezésére. Külső helyszínen pedig nem praktikus ezeknek a tárolása, hiszen nem futkoshatunk a város túlsó felére, egy próba megkezdése előtt, hogy összeszedjük a szükséges jelmezeket, kellékeket.

Szóval, ha elkészül az új terem ezt egyelőre játszó -és próbahelyként fogjuk használni és, amíg nm költöztetnek ki minket véglegesen a Kamaraszínházból kétlakiak leszünk.

Felmerült továbbá a beszélgetésen, hogy  van-e valami elhagyott, lakatlan önkormányzati tulajdon, ahova otthonosan beköltözhetnénk (mentőállomás, vasúti csarnok, valami). Erre azonnal nem kaptunk választ, de a keresgélés elindult.

Azzal szembesültünk ezen a délutánon is, ami aztán estébe torkollott, hogy sokan vannak, akik szívügyüknek tekintik a Soltis Lajos Színház sorsát. Többen, akik nem tudtak személyesen részt venni levelet küldtek a beszélgetésre, melyben biztosítottak minket teljes támogatásukról és megértésükről.

 Hozzászólást küldtek:

Vidnyánszky Attila, a debreceni Csokonai Színház igazgatója, Nánay István, színikritikus, dr. Sirató Ildikó, az Országos Széchenyi Könyvtár Színháztörténeti Tárának igazgatója, Kutszegi István, a Vas megyei önkormányzati hivatal vezető főtanácsosa és Kovrig Magdolna, az erdőszentgyörgyi Bodor Péter Művelődési Egyesület Elnöke.

Köszönjük mindenkinek a részvételt, a hozzászólásokat, a biztató sorokat és a számos „lélekjelenlétet”, azoktól, akik nem tudtak eljönni, de támogatásukról biztosítottak minket.

 

dr. Sirató Ildikó sorait idézem:

„…a közönségnek van szüksége a színházra, a közösségnek, amiből a színházat létrehozni képes tehetség kibontakozott! Annak a közegnek, közösségnek/közönségnek, amelynek és amelyről szól.

Ha a közösség és intézményei (vezető testületei, kulturális cselekvői és pénzbirtokosai) nem veszik ezt észre és nem tudatosul bennük a saját feladatuk, hát meg kell szólalni és érdemes, meglátjátok!!!!...”

és Adyt, ahogy ő is tette:

„mert bátrak voltak, akik mertek”

aztán a Vidnyánszky Attila által küldött Széchenyi idézet:

„Csak az boldog, aki teremt, s ennél fogva, csak az,

aki Istennek napszámosa. Dolgozom szorgalmasan,

s dolgozom önérzettel. Lenyesik szárnyaimat, lábaimon járok.

Levágják lábaimat, kezeimen fogok járni. S ha ezeket is

kiszakítják, hason fogok kúszni, csak használhassak.”

Kérem tekintsék meg új blogunkat, mely lehetőséget nyit majd reményeink szerint az aktív kommunikációra közönségünkkel, pártolóinkkal, támogatóinkkal, barátainkkal.
Folytatódjon itt a Kerekasztal-beszélgetés:

http://soltisszinhaz.blogspot.com/

Szép jövőt!

 

Nagy Zsuzsi

2011. március 9.